Single Grain komód
profilozáshoz, élezéshez és megmunkáláshoz
hagyományos csiszolókorongok

A műszaki kiindulópont a radiális előtolás a megmunkálási ciklusban, amely meghatározza a gyémántcsúcs mechanikai terhelését. A nagy vágóerők rugalmas deformációt okoznak a rezgéscsillapított száron, ami az anyag folyáshatárának túllépése esetén az egykristály képlékeny deformációjához vagy töréséhez vezet. Ez a túlterhelés a köszörűkorong topográfiájának ellenőrizetlen változását eredményezi, ami veszélyezteti a fogaskerék-alkatrészek méretpontosságát, és azonnali kizáró kritériumot jelent a folyamatképesség szempontjából.

A természetes gyémántok oktaéderes kristályok formájában különleges hasadási síkokkal rendelkeznek, amelyeket a csiszolás során fellépő túlzott mechanikai lökésszerű terhelés aktivál. Ez a mechanikai mechanizmus a nagy gyémántszegmensek hirtelen széttöredezéséhez vezet, míg a többszemcsés szerszámok a terhelést több ponton osztják el. Ez a hiba masszívan lerövidíti az egyszemű megmunkáló szerszámok élettartamát, és instabil megmunkálási folyamathoz vezet, ami negatív hatással van a munkadarabok felületi minőségére.

A számítás alapja a gyémántcsúcs tényleges szélességének és a tengelyirányú előtolásnak az aránya, ahol az autóipari alkalmazásokban 2 és 5 közötti lefedettségi fokot céloznak meg. A mechanikailag túl alacsony érték spirális profilt eredményez a köszörűkorongon, amely csavarodásként áttevődik a munkadarabra. Ez mérhető hibákhoz vezet a tengelyek szivárgásvizsgálatánál, és kizárja a köszörűgép használatát a befejező folyamatokhoz.

A geometriai középponttól való eltérés esetén olyan radiális erőösszetevők keletkeznek, amelyek az ipari szabványos előírásokkal ellentétben aszimmetrikusan terhelik a csiszológyémántot. Ez a mechanikai hiba a gyémántszegélyek egyenetlen kopását okozza, ami eltorzítja a köszörűkorong profilpontosságát. Ennek következtében a fogaskeréken olyan geometriahibák keletkeznek, amelyek kívül esnek a DIN 1820 tűréshatárokon, és nem mennének át a DIT Diamanttechnik GmbH & Co. KG nem menne át.

Hűtő kenőanyag nélküli megmunkáláskor az érintkezési területen 700 °C feletti hőmérséklet alakul ki, ami elsősorban a gyémánt és a kötés közötti súrlódási energiának köszönhető. Ez a hőenergia feszültségeket idéz elő a forrasztási rögzítésben, ami a gyémánt beágyazódásának lazulását vagy a szár szerkezetének termikus lágyulását okozza. A kockázat a gyémánt teljes elvesztése a folyamat során, ami súlyos károkat okoz a csiszolókorongban és az egypontos köszörűszerszámtartóban.

A műszaki szempontból megfelelő kialakítású, függőleges, egypontos köszörűgépnek 10-15°-os szöget kell bezárnia a köszörűkorong tengelyéhez képest, hogy a mechanikus önélező hatást az élek ellenőrzött kopása révén ki lehessen használni. Ha a szög nem megfelelő, mechanikusan túl nagy kopófelület (nyomófelület) alakul ki, amely élezés helyett csak polírozza a köszörűkorongot. A DIT-nél igazoltuk, hogy ez a csiszolási erők növekedéséhez vezet, ami a munkadarabon termikus élzóna-károsodást okoz.

A technikai kiindulópont a köszörülési gyémánt több alkalmazási ciklus után megmaradó karát tömege, amely nem csökkenhet a szárba való biztonságos mechanikai rögzítéshez szükséges minimális méret alá. Ha a kő e térfogat alá csökken, a szinterezett kötés tartóereje már nem elegendő a folyamat által okozott oldalirányú erők elviseléséhez. A kizárási kritériumot akkor érjük el, ha a törés kockázata meghaladja az új beszerzés költségét, hogy a kötözés folyamatstabilitása biztosított legyen.

A kötözőegység felépítésének nagy statikus és dinamikus merevséggel kell rendelkeznie, hogy a mechanikai rezonanciákat el lehessen fojtani a bekapcsolás során. A merevség hiánya öngerjesztett rezgésekhez vezet, amelyek a csiszolókorongon csattogásnyomszerű mintázatot hagynak maguk után. Ez nagymértékben rontja a fogaskeréktengelyek koncentricitását, és ahhoz vezet, hogy a csiszológyémántok szabványosított tesztelése beépített állapotban nem sikerül.

A felügyelet a kumulatív betáplálási mennyiségek rögzítésén és a kötőgyémánt kopási viselkedésének digitális mikroszkópiával történő optikai elemzésén alapul. Mechanikai szempontból a hegy kopása a köszörülési folyamat során az orsóhajtás teljesítményfelvételének mérhető változásához vezet. A meghatározott határértékek túllépése esetén automatikus jelzést generálnak az egyes gyémántcsiszolókészülék megelőző cseréjéhez és a gép előre nem látható meghibásodásának elkerülésére.

A durvítási műveletekhez a termikus és mechanikai pufferkapacitás biztosítása érdekében döntő fontosságú az 1,0-1,5 karátos fajsúlyú, stabil dodekaéderes természetes gyémánt kiválasztása. A kis karátos lecsiszoló nem alkalmas ilyen terhelésekhez, mivel a kis térfogat korlátozza a hőleadást a hengeres szárba. A DIT Diamanttechnik GmbH & Co. KG ezt a specifikációt ajánlja, hogy nagy teljesítményű üzemben kizárja a termikus sokk okozta törést.